„Környezettudatos nevelés határok nélkül”

 

 

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő pályázatot hirdetett a Határtalanul! program (a pályázat kategória kódja: HAT-14-02) keretében a külhoni magyarsággal kapcsolatos ismeretek bővítésének, a magyarországi és külhoni fiatalok közötti kapcsolatok kialakításának elősegítésére. A Határtalanul! program célja a magyar-magyar kapcsolatok építése, személyes kapcsolatok kialakítása, elmélyítése. Ennek érdekében magyarországi iskolák tanulói az állam támogatásával osztálykiránduláson vesznek részt a szomszédos országok magyarlakta területein, így személyes tapasztalatokat szereznek a külhoni magyarságról.

 

Pályázatunk célja: a „mezőgazdasági szakképzésben résztvevő diákok környezettudatos nevelése - a fenntartható mezőgazdasági termelés elveinek szellemében.” Pályázatunk eredményesnek bizonyult, így diákjaink a csíkszentmártoni Tívai Nagy Imre Szakközépiskola 31 tanulójával ismerkedhettek meg.

 

Az első utazás keretében a határon túli partnerintézmény növendékei érkeztek hozzánk, 2014. október 17. és 20. között. A Mátészalkára vezető hosszú és fárasztó utazás közben Szászrégen és Szatmárnémeti helyi kulturális értékeit, történelmi emlékeit ismerték meg a gyerekek. Késő este érkeztek meg a szamoskéri szállásra, így az ismerkedés a finom vacsora elfogyasztása közben történt meg.

 

Második nap közösen megnéztük a megye legkorszerűbb szarvasmarha telepét Nagyecseden, illetve megtekintettük a szivattyútelepet, amely az országban elsőként szolgáltatott villamos áramot. Ennek köszönhetően Mátészalka volt az első magyarországi város, ahová eljutott a villamos energia, így az országban elsőként itt „kapcsolták fel” a város lakói a villanyt.

 

A délutáni program szintén szakmai berkekben folytatódott tovább. A környezettudatos gazdálkodás elsajátítása érdekében a diákokkal műanyag palackok újrahasznosításával „melegházat” építettünk. A pályázatban megfogalmazott előkészítő tevékenység során iskolánk tanulói már összegyűjtötték a szükséges mennyiségű „pet palackokat”, megtörtént a váz szerkesztése, a faanyag méretre szabása. A „melegház” közös elkészítése után iskolánk tangazdaságát, és a közelmúltban lezáródó környezettudatos, vegyszermentes gazdálkodási kísérlet módszereit, eredményeit mutattuk be vendégeinknek. Este Szamoskér nevezetességeit tekintettük meg, többek között a Tájházat, a Református templomot és a testvértelepüléstől (Oklandtól) kapott Székelykaput.

 

Este bográcsban főzött babgulyással, és kemencében sült kenyérlángossal vendégeltük meg az erdélyi látogatóinkat. A vacsora kellemes hangulatban folytatódott, felidéztük a délutáni „építkezést”, értékeltük az elkészült projektet, megbeszéltük hasznosságát, felhasználási lehetőségeit. A kellemes késő őszi időnek köszönhetően népdalok közös éneklésére is sor került a szabadban.

A csíkszentmártoni diákok harmadik napja a környékünk történelmi múltjával való ismerkedés jegyében telt. Délelőtt Vaján a Vay-kastélyban és Szoborparkban idéztük fel a Vay, és a Rákóczi család történetét; a felújított református templom tornyából pedig gyönyörködtünk az elénk táruló panorámában.

 

Ebéd után madáretetőket raktunk össze és helyeztünk ki az iskola ősparkjába, gondolva a madarak téli etetésének biztosítására. Az 1,8 hektáros parkban - a ritka fafajok, rózsalugas és a tangazdaságban nevelt dísznövények, virágok megtekintése közben - felidéztük a végzős osztályok kedves szokását, az emlékfa ültetését. A projekt keretén belül a partner intézmény is részesévé vált hagyományunknak, közösen ültettünk egy emlékfát, mellyel a park megújítását is elősegítettük.

 

Kora este került sor a mátészalkai Szatmári Múzeumban a szatmári tájegység mezőgazdasági történetének ismertetésére, és Közép – Európa legnagyobb kocsi- és hintógyűjteményének a megtekintésére. Elsétáltunk a múzeum közelében lévő „Mécsestartó fiú” szobrához is, ami annak emlékét őrzi, hogy 1888-ban itt kapcsolták fel Magyarországon elsőként a villanyt. A nap végén kellemesen elfáradva kísértük vissza vendégeinket a szálláshelyre.

 

Legnagyobb sajnálatunkra elérkezett az erdélyi diákcsoport hazautazásának ideje. Útban Mérk-Vállaj község felé a gyerekek kívánságának eleget téve, megálltak Mátészalkán, hogy a külhoni tanulók elbúcsúzhassanak a „Baross-os” gyerekektől. Ezután már csak egy magyarországi állomásuk volt – gyönyörködhettek a mérk-vállaji műemlékké nyilvánított Foelk Ernő által tervezett római katolikus templom különleges üvegablakaiban és megtekinthették a helyi jellegzetességeket, a csarnokos csűrt, valamint a lakóépületeket. Késő este kaptuk az üzenetet, hogy rendben hazaérkeztek Csíkszentmártonba.

 

A következő hónapok izgatott várakozással teltek, mígnem elérkezett az idő, és 2015. április 20. és 23. között iskolánk tanulói utaztak Erdélybe, egy újabb találkozás reményében. Az indulás okozta izgalmak levezetésére, az első helyszínen ahol megálltunk, „időutazást” tettünk, visszarepülve régmúlt történelmi korokba, ugyanis a héttornyos, bástyás, erkélyes, árokkal körülvett nagykárolyi lovagvár falai között pihentünk meg.

 

Érdmindszentre érkezve, meglátogattuk Ady Endre szülőházát. Az Ady szobornál virágcsokrot helyeztünk el, melyhez a felhasznált liliomot a csíkszentmártoni diákokkal közösen felépített műanyag palackokból álló melegházban hajtattunk.

 

Kolozsváron Fadrusz János alkotásánál, a Mátyás szobornál és a Hunyadi Mátyás lakóházánál lévő emléktáblánál szintén ilyen virágcsokorral emlékeztünk meg nagy királyunkról. A Főtéren rövid látogatást tettünk a Szent Mihály templomban, a házsongárdi temetőben viszont hosszabb időt töltöttünk. Igyekeztünk megtalálni a magyar történelem és kultúra jeles alakjainak síremlékeit, végül Brassai Sámuel polihisztor sírjánál helyeztünk el emlékszalagot. Minden neves helyen egy-egy diákunk által tartott kiselőadásból kaptunk új és érdekes információkat.

 

Innen egyenes út vezetett a csíkszeredai szállásig, ahol már vártak a rég nem látott ismerősök, a partnerintézmény képviselői. Természetesen az utazási élmények és a viszontlátás öröme mellett, az eltelt idő alatt megszerzett tapasztalatok megosztása, a palackból készült „melegház” alkalmazásának bemutatása, és a közösen kihelyezett madáretetők hasznosulása volt a legfontosabb téma.

Rövid éjszakai pihenés után másnap is hosszú út várt ránk. A szakadó hóesésben megpillantott, hegycsuszamlás által keletkezett Gyilkos-tó, a benne lévő megkövesedett fák különleges látvánnyal örökre emlékezetünkben marad. A Békás patak tektonikus szurdok- völgyében hószállingózás közben megtett sétánk során alkalmunk nyílt a helyi flóra és fauna tanulmányozására is. Csodálattal figyeltük meg, hogy az itt honos növények, - az időjárás kiszámíthatatlanságával is dacolva - fejlődésnek indultak, vagy éppen virítanak. A hidegben eltöltött órák után, a szálláshelyen átmelegedve, a gyönyörű hóesésben készült fotókat rendszereztük.

 

A harmadik napon a közeli nevezetességeket néztük meg, kezdve a Csíkszereda központjában lévő, Makovecz Imre által tervezett 20. századi templommal, folytatva Csíksomlyóval, kulturális örökségünk és nemzeti összetartozásunk e neves helyével, ahol a Kegytemplom, a Barátok Feredője, a borvizes forrás megismerése és a Kissomlyó hegy megmászása volt a program.

 

A kisebb túrázás után különösen jólesett a Csíkszentmártonban lévő partnerintézmény figyelmessége: finom „pityókás tokánnyal” és kürtős kaláccsal vártak minket délután. A csíki tanulók helyi népviseletbe öltöztek fogadásunkra. Az elfogyasztott estebéd után az előre elkészített madáretetőket helyeztük el az iskola udvarán, illetve a „melegházban” felnevelt virágpalántákkal ajándékoztuk meg a Tívai Nagy Imre Szakközépiskolát.

 

Az utolsó estén értékeltük a közös munkát, felidéztük az őszi magyarországi élményeket, és a jövőre vonatkozó terveket beszéltük meg. Szomorúan búcsúzkodtunk, de abban a hitben váltunk el, hogy hamarosan újra lesz lehetőségünk találkozni. Eszünkbe jutott a szamoskéri Székelykapun olvasott idézet: „Egy országot szét lehet szabdalni határokkal, de egy nemzetet soha.”

 

Elérkezett hazautazásunk napja, aminek a diákjaink egyáltalán nem örültek. Szerencsére ezen a délelőttön is izgalmas helyeket ismerhettünk meg: Székelyudvarhelyen sétáltunk a Szoborparkban, Farkaslakán a Tamási Áron emlékhelyén szalagot helyeztünk el, Korondon gyönyörű kerámiákat nézegethettünk. Délután Szovátán a Medve- tónál pihentünk meg, később az utazás alatt elgémberedett tagjainkat Marosvásárhely szecessziós főterén nyújtóztattuk ki, miközben megtekintettük a városi kertészet remekműveit.

A késő esti órákban határozottan fáradtan, de határtalan élményekkel gazdagodva érkeztünk meg iskolánk parkolójába.


Ezúton is szeretnénk Határtalanul! köszönetet mondani mindazoknak, akik e pályázat megvalósulásában segítettek!


Mátészalka, 2015. május 4.

 

 

PET palack - projekt

 

 

További képek

 

 

 

 

Mátészalka, Baross határtalanul rádió adás

 

Videó

 

 

 

 

Elérhetőségeink:

Postacím: 4700, Mátészalka Baross László út 12-14. Telefon/Fax: 44/500-376 E- mail: iskola@barossl-msz.sulinet.hu

 

 

 

 

 

Baross László Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium